Legendák és érdekességek Kőszegről

Kőszeg a legek városa

• az ország egyik legszebb városa („az ország ékszerdoboza”)
• az ország egyik legromantikusabb városa
• a legrégebbi Városháza az országban
• az ország legrégebbi szállója
• az ország legkisebb barokk stílusú háza (Fő tér 13., ma fodrászat )
• az ország egyik legtisztább levegőjű városa (szubalpin klíma)
• az országban itt a legmagasabb az egyfőre eső műemlékek száma (A török csatát követően a pusztító háborúk elkerülték.)
• az országban az egyetlen tervezett vár-város (Alsó-ausztriai mintára tervezett település, a várost és a várat együtt védték)
• az ország „legbecsületesebb városa” (becsületkasszák)
• az Alpok legkeletibb nyúlványa (Alpokalja, a „magyar Alpok”)
• az egyik legmagasabban fekvő magyar város
• Nyugat-Magyarország és Burgenland legmagasabb pontja a Kőszegi-hegységben található: Írottkő
• az ország legelső Magyar Posztó- Nemez- és Fezgyára (ma egyetlen az országban)
• az ország első árveházát Kőszegen alapították

Ezeken kívül még sok kis érdekesség és szép látnivaló található az „ékszerdobozban”, melyek hűen tükrözik Közép-Európa kultúráját.

További érdekességek, legendák bővebben:

11 órás harangszó és a török csata

Csak Kőszegen szólalnak meg minden nap 11 órakor is a harangok, hogy aztán délben is jelezzenek a többi katolikus városhoz hasonlóan. Kőszeg legnevesebb eseménye az 1532 augusztusában lezajlott török ostrom volt. Jurisics Miklós várkapitány maroknyi várvédő csapatával visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő oszmán seregeket. A 11 órás harangszó ennek emlékét őrzi, ugyanis a legenda szerint ekkor hagyta el az utolsó török is a várost.

Azt kevesen tudják, hogy Kőszeg nem a Magyar Királyság része volt ekkor, hanem Alsó-Ausztriához tartozott közel 200 évig (1446 - 1647 között). A város német neve Güns volt, melyet az itt folyó patakról kapott. Jurisics Miklós nemcsak Kőszeg várának kapitánya volt, hanem bécsi parlamentben képviselő és diplomata is.

Mátyás király is járt és megszállt Kőszegen

Kevesen tudják, de Mátyás király uralkodása idején Kőszeg (Güns) nem a Magyar királyság, hanem alsó-ausztriai városként a Német-római Birodalom része volt. Többségében németajkuak lakták a települést. Mátyás király 1482-ben seregével felégette és elfoglalta Kőszeget, így egy rövid időre a Magyar királyság része lett a város. (Mátyás halála után Kőszeg (Güns) ismét osztrák uralom alá került és ott is maradt másfél századon át.)

A mai Plébánia (ún. „Lada-ház”) egyike a Jurisics tér legrégebbi épületeinek. Az egykori városbíró, Lada György háza volt. Falán Szent Imre szobrocska és egy oroszlános címer (1483) látható, mely a cseh királyi jelképet is használó Mátyás királytól származik. Helyi legendák szeint azért került a falra, mert Mátyás király ebben a házban szállt meg kőszegi tartózkodása idején. (Feltehetően akkorra tehető látogatásának ideje, amikor Ausztriától elfoglalta a várost.)

Kőszeg a "szabad királyi város"

Kőszeg, Vas vármegyében egyedüli módon, 1648. november 6-án szabad királyi városi címet kapott. (Ennek emlékére Kőszeg Város Önkormányzata november 6-át a „város napjának” nyilvánította, melyet minden évben megünnepel.)

Mielőtt Kőszeg 1648-ban megkapta volna a szabad királyi városi rangot, először ki kellett váltani magát, ugyanis a várost a 15.században Habsburg zálogjogon hagyták, így 200 évig Alsó-Ausztria része volt, és a megváltás csak 1647-ben következett be, melyet a helyiek önmaguk vittek végbe. Nem volt egyszerű feladat a Habsburg kézen lévő Kőszeget (Güns) a magyar rendi társadalmi rendszerbe visszacsatolni, hiszen a város számára nem volt mindegy, hogy mennyire tudja érvényesíteni önkormányzati hatásköreit. A város számára fontos volt, hogy átmentse korábbi privilégiumait.

A város pénzt, ajándékot (többnyire bort) nem kímélve lobbizott célja elérésében, amit sikeresen végrehajtott, ennek köszönhetően 1648-ban kivásárolta önmagát, csatlakozott a Magyar Királyságoz és megkapta szabad királyi városi címét.

Két császár látogatása Kőszegen („Kőszegi király napok”)

1893-ban az Osztrák-Magyar Monarchia nagy hadgyakorlatot tartott Kőszegen, amin 140.000 katona vett részt. (A város jelenlegi lakossága kicsit kevesebb, mint 12 ezer fő). A rendezvényen jelen volt maga Ferenc József osztrák császár, magyar király és II. Vilmos német császár is, továbbá miniszterelnökök, miniszterek, külföldi attasék, követek, valamint a szász király, több Habsburg és bajor főherceg, sőt az angol királynő egyik fia is. Magyar részről díszruhába öltözött főurak, magyar főpapok, megyei és városi küldöttségek és a magyar kormány tagjai fogadták a királyt. Ferenc József és II. Vilmos négy napos tartózkodásuk során a Kőszegi Katonai Reáliskolában voltak elszállásolva. A rendezvénysorozat keretében udvari estélyt is tartottak kétszáz meghívott részére. A városban az esemény színvonalát emelendő díszkivilágítást használtak és hatalmas tűzijátékot rendeztek.

Kőszegen is állt egykor egy nagy sörgyár

Mára már kevesen tudják, hogy Kőszeg északi határán, egy gyönyörű épületben működött a híres Kőszegi Polgári Sörfőzde, melyet 1894-ben alapítottak, nagyjából ugyann akkor, mint a Soproni elődjét. Méretezési és egyébb anyagi nehézségek miatt a termelést csak két évvel később kezdte meg és 1896 május 9.-én mutatták be az első főzetet. A sör finom volt, több díjakat is nyert. Kőszegen és környékén, Szombathely térségében, illetve a mai Burgenland területén fogyasztották többnyire. A történelem azonban ezt az üzemet sem kímélte. A gyár és vele együtt a sörfőzés összes dokumentuma megsemmisült a II. Világháború alatt. Az ezt követő évtizedekben a kőszegi sörgyár és annak söre teljesen a feledés homályába merült. Csupán néhány képeslap, fotó, egy-egy üres palack maradt az utókorra. A helyiek már csak legendaként emlegetik az egykori sörgyárat, de már az emlék is egyre inkább megkopott. A fiatalabbak nagy része nem is hallott a hajdani kőszegi gyárról és annak valaha híres söréről.

2016-ban egy helyi, vállalkozó szellemű fiatalember, szakemberek bevonásával, feltárta az egykori kőszegi sörgyár legendáját és megalkotta a Kőszegi Sört, mely elnevezése szimbólikus. Az egykori kőszegi sörkultúra előtt tiszteleg.

További érdekesség, hogy a Kőszegi Sör 2016-os bemutatója (2016 április 29.) szinte napra pontossan egybeesett az egykori kőszegi sörfőzde első főzetének bemutatójával (1896 május 9.), mely 120 évvel korábban történt. További érdekességek: www.koszegisor.hu

A II. világháború bombázásai elől megmenekült Kőszeg

A helyi legendák szerint Fabos Imre megmentette a várost az amerikaiak pusztító bombázásaitól a II. világháborúban, így az sértetlenül megtarthatta középkori jellegét. Fabos Imre Kőszegen, az ország első árvaházában nevelkedett és utána a kőszegi Bencés Gimnáziumban tanult, majd a II. világháború alatt amerikai színekben az európai hadszíntéren szolgált. A kőszegiek körében több történet is létezik arról, hogy miként mentette meg a várost, melyek bármelyike igaz lehet.

Az egyik történet szerint a háború során azt a parancsot kapta, hogy bombázza le Kőszeget, de a városhoz való kötődése miatt ezt megtagadta.

Vannak helyiek, akik úgy tudják, hogy ő volt a bombázókötelék parancsnoka és amikor a gépek Kőszeg fölé értek, szándékosan hibás koordinátákat adott meg a bombák kioldására, hogy azok ne Kőszegen, hanem a város mellett hulljanak le.

Másik történet szerint ő maga volt a szicíliai, amerikai repülőbázis parancsnoka és a bombázó pilótáknak azt az utasítást adta, hogy Kőszeget ne bombázzák.

Vannak akik úgy tudják, hogy maga Fabos Imre volt a pilóta és önhatalmúlag a város mellett dobta le a bombákat.

Ha bármelyik történet is igaz, a város hálás lehet Fabos Imrének, hogy megmenekült az egész Európán végigsöprő bombázási hullám elől és mi, az utókor, is eredeti formájában élvezhetjük őseink által épített, gyönyörű városunkat.

(A kőszegInfó csapatával megpróbálunk utánajárni ezen legendáknak és mihamarabb valós információkkal szolgálni erről.)

A becsület városa - becsületkassza

Az országban egyedülálló módon Kőszegen működnek az ún. becsületkasszák. Ezek lényege, hogy a ház körül termesztett gyümölcsöket, zöldségeket, virágokat az utcákra, kis „stokedlikre” (kis székre) kiteszik a tulajdonosaik és kis perselyt helyeznek termékeik mellé. Ezekbe vásárlás esetén a járókelők beledobják a szerintük megfelelő összeget. Nem illik fizetés nélkül távozni. Kőszegen ennek évszázados hagyományai vannak, melyet mindenki tiszteletben tart.