Zwinger

A bástya ma az iASK (Institute of Advanced Studies Kőszeg), magyarul a Felsőbbfokú Tanulámányok Intézete kezelése és üzemeltetése alá tartozik. A KRAFT Projekt keretei között megújult és új, fenntartható funkciókat kapott épület tereiben kiállítások, oktatások, kutlúrális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya az intézet jóvoltából folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.

ZWINGER - Erőd az erődben

A bástya L alakban elhajló sokszög alaprajzú védmű. A keleti oldalán hozzá a kapcsolódó kettős fallal, az ún. Zwingerrel (kényszerítőfal) megerősítve képes volt a déli bejárat védelmét ellátni.

 A mindig fedett bástyán a tűzfegyverek elterjedése után szűk kis lőréseket törtek. Miután védelmi funkcióját elvesztette egyéb célokra kezdték használni.

ZWINGER - Elnevezés:

A bástyát a kőszegiek Zwinger néven hívják, mely egy német eredetü szó, amely a 16-17. századtól származik (amikor is Kőszeg (Güns) Alsó-Ausztriához tartozott még). 

" A zwinger (magyarul szorító; németül Zwinger) középkori illetve azóta épült várak, erődítmények két kőfallal határolt, gyakran állatok számára elkerített részeket is tartalmazó területe, ahol pl. a lovagi tornákat tartották. Ugyanezt a szót használták később a falszorosban emelt épületekre, pl. tornyokra is. " - Wikipedia

Középkori zwingerekre többnyire német településeken, területeken találhatunk tipikus példákat. E tekintetben nem véletlen, hogy éppen Kőszegen (Güns) is talákzohatunk ezzel, ugyanis a város alapításától kezdve alapvetően mindig is egy sok tekintetben "német" város volt.

A város szerkezetét és építészetét meghatározzák a város alapítói (stájer és/vagy karintiai őrgrófok) és az általuk hozott első (németajkú) telepesek. Az alapítást követő évszázadokban is a német lakóság volt mindig is túlsúlyban, egésszen a Második világháború végéig. Az ezt követő időszakban a megye és az ország más részeiről felgyorsult a Kőszegre történő telepedés és a város összetétele jelentősen megváltozott. Régi, kőszegi tradíciók, szokások idővel kivesztek, elkoptak, így a város addig használatos nyelve is szinte teljesen elveszett. Egy-egy tősgyökeres család még a mai napig is használja ezeket a régi, kőszegi szavakat, kifejezéseket. Talán ezek közül az egyetlen olyan, mely a mai napig leg használatosabb az a Zwinger, mely fent tudott maradni (és a bástya magyar neve nem terjed el mindmáig, szemben a város többi tornyával, bástyájával, kapujával, helynevekel).

Érdekesség:

Kőszegi tornyok/ bástáyák nevei:

• Unteres Stadtor = magyarul: Alsókapu (A mai Hősök tornya helyén ált Déli kapu),

• Moltzer-torony = magyarul: Csigás-torony (A mai Kékfény étterem mögött található udvaron elhanyagolt bástya),

• Badstube / Fischertür = magyarul: Halász-kapu,

• Fuchszagel = magyarul: Rókafok bástyát ( A bástya alapjait egy régészet feltárás során a Kelcz-Adelffy Árvaház épülettömbje alatt találták meg (utcáról nem látható)),

• Lobenwein = magyarul: Lombai-torony (A Bálház oldalánál állt ezen torony

• Oberes Stadttor = magyarul: Felsőkapu / Másnéven Ausztriai kapu, vagy Bécsikapu. (Sajnos elbontották, egykor a város Északi részén állt),

• Ecktrum / Kiszwinger = A városfal nyugati oldala szerencsére nem épült be, így ma is megcsodálható.

• Zwinger / másik nevén: Bastei = magyarul, kevésbé használatos nevén: Öregbástya, Öregtorony

További kőszegi szavak, kőszegi kifejezések: Klikk ITT