Virtuális panoráma túra Kőszeg óvárosa körül

Látnivaló

Látványos, légi, panoráma felvételek Kőszeg egykori városfala körül, az "erődített város" körül.

„….nevezett városunk falait megépítsék, áldozzanak rá, és jó erődítésekkel erősítsék meg…”

(Károly Róbert  oklevele 1336-ból)

Az 1532-ben történt harcok során az Oszmán Birodalom hadserege, Nagy Szulejmán jelenlétében, nemcsak Kőszeg várát, hanem az egész várost ostromolta, mint vár-várost. A máig fennmaradt védelmi rendszer ugyan nagyrészt a hősies helytállást követően, a 16. század második felében újult meg, de ha látjuk a városfalat a bástyákkal, akkor képet kaphatunk arról, hogy a török korban hogyan próbálták a település védelmét megerősíteni.

Néhány hasznos tudnivaló a túrához:

A Kőszegnek van egy jellegzetes utcája, a Várkör, az út körülöleli a mai Óvárost. A mai utca területen húzódott a város védelmére létrehozott árokrendszer.

 

Északnyugati részén szépen parkosított övezetben ma is megtekinthető az árok maradványa, a város többi részén a város falának árkát feltöltötték.

 

Az 1932-ben felépített Hősök tornyától indulva rövid séta keretében körüljárhatjuk a város védelmére létrehozott erődrendszer.

A Hősök tornya helyén állt a 19. század végéig a város legfontosabb bejárata a négyszögletes Alsókapu (Unteres Stadtor), másnéven Déli kapu. A területen folytatott ásatások maradványait a burkolat eltérő szerkezetén követhetjük nyomon. Az Alsókaput egy hozzá kapcsolódó erős külső torony az ún. barbakán védelmezte.

 

Ha a Fő téren kelet felé, a presszók mentén elsétálunk, és egy kék homlokzatú épület, a Kékfény Étterem mellet északnak fordulunk akkor néhány lépés múlva egy udvarra juthatunk a nyitott kocsibejárón keresztül. Itt található a város délkeleti sarokbástyáinak maradványa a Csigás-torony (Moltzer-torony). A 17. század elején ide került a városi börtön.

 

Tovább sétálva a keleti oldal üzletei előtt egy macskakővel kirakott, és az Óvárosba vezető kis utcácskára bukkannunk. Itt állt valamikor egy kis kerek bástya, a Halász-kapu (Fischertür), másnéven Badstube. A német elnevezések annak emlékét őrzik, hogy a közelben halpiac és fürdő (borbélyműhely) működött.

 

Tovább haladva a Mátyás király szobrával ékesített parkban találjuk az északkeleti sarokbástyát a Rókafok bástyát (Fuchszagel), vagy másnéven a Hóhér-tornyot. Ez utóbbi nevét onnan kapta, hogy a városa hóhéra itt lakott. Az 1532-es ostrom idején fontos védelmi szerepe volt a másfél méteres falakkal rendelkező bástáynak. A bástya alapjait egy régészet feltárás során a Kelcz-Adelffy Árvaház épülettömbje alatt találták meg (utcáról nem látható).

 

Az északi oldalon elindulva a felépített falszakaszból jól látszik, hogy merre halad a városfal. Megkerülve a társasház épülettömbjét a mezőgazdasági középiskola kollégiumával szemben található utcában áll, a régészeti feltárásokat követően helyreállított falcsonk, a Lombai-torony (Lobenwein). A német megjelölés arra utal, hogy a városi borok egy részét itt tárolták. A torony patkó alakú teste a város falához kívülről kapcsolódott.

 

Utunkat folytatva jól megfigyelhető hogy a városfal részeit hogyan építették be az épületekbe. Így jutunk el a település egykori északi bejáratához, a Felsőkapuhoz (Oberes Stadttor), régi nevén, az Ausztriai kapuhoz , amelyet Paulus Jovius, itáliai történíró hívott így. A 19. század elején elbontották a kaput, helyét a burkolat eltérő szerkezetén követhetjük nyomon. A négyszög alaprajzú toronytesthez, egy körbástya az ún. rondella kapcsolódott.

 

Tovább haladva megpillantjuk a város fő védelmi erősségét a kőszegi várat, melyet leghíresebb védőjéről Jurisics Miklósról neveztek el. A Jurisics-vár öt tornyából kettő maradt meg. Sokan gondolják helytelenül, hogy a török ostromnak csak ez a vár állt ellen, holott az egész városnak kellett akkor a betolakodókkal szemben az erődítményvárost védelmezni.

 

A várat megkerülve képet kaphatunk arról, hogy egykor mekkora árokrendszer védelmezte a falakon kívül a települést. A városfal nyugati oldala szerencsére nem épült be, így teljes hosszában megcsodálható az egykori erődítmény. Középütt ma is áll a Sarkos-torony (Ecktrum) vagy másnéven Kiszwinger.

 

A sétánk végén érjük el a legfontosabb erődítésrészt a város délnyugati sarkában kiépült sarokbástyát, a Zwingert (Bastei, Öregbástyát). Erőd az erődben. A bástya L alakban elhajló sokszög alaprajzú védmű. A keleti oldalán hozzá a kapcsolódó kettős fallal, az ún. Zwingerrel (kényszerítőfal) megerősítve képes volt a déli bejárat védelmét ellátni.

 

A Chernel utcában egy pillanatra megállva jól látható a Zwinger, illetve az egykori városfal és az azt körülvevő árok, mely a Hősök tornyáig halad, majd onnantól a Fő tér fele, a 18. század végétől teljesen fel lett töltve.

Ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel is!

Ajánljuk még

Hozzászólások