A császárok Kőszegen

A Vasárnapi Újság írója 1893. szeptember 24-én ezzel a mondattal várta olvasóit. Vajon milyen országos, sőt világhírű esemény kapcsán került Kőszeg a magyar és a nemzetközi sajtó hasábjainak főoldalára? A település történetében egyedülálló esemény zajlott le ekkor, a „város főhadiszállása volt egy olyan tábornak, amelyhez fogható még alig gyűlt össze hadgyakorlatra.” A „tábornak” három uralkodó is lakója volt: Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia császára, II. Vilmos német császár és Albert szász király.

Az uralkodókon kívül további magasrangú személyek is részt vettek az eseményen, akik szintén Kőszegen szálltak meg. A teljesség igénye nélkül: több Habsburg és bajor főherceg, az angol királynő egyik fia. Továbbá Károly Lajos, Albrecht, Rajner, Vilmos, Lipót Salvator, Ferencz Salvator, Jenő, József, László főhercegek. A Monarchia császárának vendégei voltak még: Hein százados az Amerikai Egyesült Államokból, Deines ezredes a Német Birodalomból, Berkheim báró százados Franciaországból, Dawson alezredes Angliából, Pollio Olarszországból, Woronin alezredes Oroszországból, Espinosa de los Monteros ezredes Spanyolországból, Sabri bej alezredes Törökországból. A hadgyakorlat Albrecht főherceg, tábornagy és Beck báró táborszernagy vezérkari főnök segédkezése mellett zajlott. A neves listát további magas rangú tisztek és egyházi méltóságok bővítették.

Az uralkodók jelenléte a hármas szövetséget kívánta megerősíteni – a sajtó értelmezése szerint. Választásuk nem véletlenül esett a nyugat-magyarországi határ menti városra, hiszen fekvése, környezeti adottságai kiválóak hadászati próbatételekre. „Szinte csodálatos, hogy Kőszeg mennyire bevált e pár nap alatt királyi székhelynek. Elősegítette ezt páratlan szépségű fekvése s magának a városnak elrendezése.”

Az uralkodók vonattal érkeztek Kőszegre. 

Ferenc József udvari vonatnak érkezésekor a környező falvak lakói tiszteletüket kifejezve fáklyás világítást adtak, örömtüzeket  gyújtottak.

Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia császára fogadja II. Vilmos német császárt - Kőszeg, vasútállomás

Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia császára fogadja II. Vilmos német császárt - Kőszeg, vasútállomás

A Vasárnapi Újság szinte pontosan rekonstruálta és értelmezte a történéseket, amelyek a kőszegi pályaudvaron vették kezdetüket 1893. szeptember 17-én. A vasmegyei tisztviselőkből alakult fogadóbizottság élén Radó Kálmán főispán állt. Kőszeg ünnepi pompába borult. Az uralkodók fogadásához királyi várótermet állítottak fel a kőszegi pályaudvaron. Díszőrségül Mollináry ezred bandája játszott, míg Ferenc József és a küldöttség II. Vilmos érkezését várta.

A pavilont szőnyegekkel borították, növényekkel, zászlókkal és címerekkel díszítették.

Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia császára fogadja II. Vilmos német császárt - Kőszeg, vasútállomás

A kőszegi vasúti  pályaudvart elhagyva (a Magyar utca végén) az első diadalkapu a vashídon, a Gyöngyös patakon átvezető híd előtt emelkedett. A kaput fenyőlombokkal és szobrokkal díszítették, tetején a magyar korona mása állt, ami alatt a következő felirat volt olvasható: „Királyát hódolattal üdvözli Kőszeg szabad királyi városa”. A másik oldalon: "A nemzet együtt érez királyával s ez teszi naggyá és boldoggá a hazát!". A díszkapu mellett álltak Vas megye lakói. A vasút felől a városba vezető úton villamos világítást szereltek.

A második diadalkapu a király és kíséretének szállása felé, a katonai álreáliskolába vezetett, ami körülbelül három kilométerre helyezkedett el a pályaudvartól. A „fejedelmek” és díszes kíséretük virágszirmokkal teli úton vonult át a városon. „Kőszeg városa ragyogó képet nyujtott. Fő utczáját valóságos diadalúttá alakították át.”

A kőszegi házak boltozatait magyar zászlók, a monarchia címere és a király arcképe díszítette. „Kőszeg ezen a napon valódi világvárossá lett. Főterén és utczáin annyi ember hullámzott fel s alá, akár csak ünnepnapokon az Andrássy-úton.” Az újság tudósítója részletesen elemzi magát a várost, kiemeli Kőszeg rendezettségét, és a polgárok magas intelligenciáját. „Kőszeg város csinos, tiszta külseje s polgárságának intelligencziája ugyan elárulja azt, hogy a városban a közművelődés magas fokon áll, de hogy Kőszeg hazánk legműveltebb városai közé tartozik, azt bizonyára kevesen tudták a Kőszegen tartózkodó idegenek közül.”  Estére az egész város fénybeborult, az uralkodók tiszteletére újrajátszották a Kőszeg 1532-es török ostromát, majd az egész napos ünneplés tűzijátékkal és estéllyel ért véget.

A cikk folytatása:

140.000 Fős Hadgyakorlat Kőszegen és környékén

http://www.koszeginfo.com/magazin/2016-09-20/140000-fos-hadgyakorlat-koszegen-es-kornyeken

- Trádler Henrietta