Kőszegi Borok, Tradíciók és a Szüreti Fesztivál
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com
A középkorra visszatekintő, komoly történelmi múlttal rendelkező kőszegi borászkodás sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egykor a bécsi, császári udvar asztalán is szívesen szolgálták fel az innen származó italt. A szőlő tisztelete az építészetben, művészetben is megmutatkozott. A házakon, kerítéseken, kapudíszeken, szobrokon, de még a dűlőnevekben is sokfelé megtalálható a szőlő és bor. A szőlőművelés és borkészítés pedig átszövi a mindennapokat és az ünnepeket is.
A Kőszegi borvidék története
A kőszegi bor már a múltban is nagy népszerűségnek örvendett, olyannyira, hogy messzi földön is szívesen itták az itt termelt szőlőből készült nedűt. A középkorban például Sziléziába rendszeresen szállították a kőszegi borokat.
Eutropius és Claudianus római írók műveiből kiderült, hogy Pannónia hegyein már a honfoglalás előtti időkben is foglalkoztak szőlőtermesztéssel. Aurelius Victor leírása arról számolt be, hogy Kőszeg hegyein bortermelés volt. Biztos forrás a 13. századból származik, Chernek Károly így írt erről: „Legyen bármiként okmányilag, annyi mindenesetre bizonyos, hogy a XIII. században Kőszeg hegyein már szőlők léteztek. Ugyanis a Németújvári grófoknak, Kőszeg vára ez idétti birtokosainak l279-ben kelt osztálylevelében többek között ez a tétel is előfordul: Kőszeg várát pedig Doroszló faluval és más, egyéb javakkal együtt - a szőlőhegyeken kívül - János mesternek osztották ki.”
Fotó: Kampits László - koszegINFO.com
Az Anjou időkben, a 14. században, a kőszegi bor hírneve messzire eljutott. Többek között ennek köszönhette különleges kereskedelmi státuszát és a királyi városi rangot. A kereskedelem fontos szerepet játszott akkoriban a település életében, hiszen Pozsony, Sopron és Kőszeg birtokolta a borkiviteli jogot.
1491-ben a pozsonyi szerződést követően Kőszeg osztrák zálogbirtok lett közel kétszáz évig. I. Ferdinánd a szőlőket a helybeli polgároknak adta el. Mátyás 1483-ban kiadott oklevele szerint 5 évre mentesítették a területet a hegyvám fizetése alól, amennyiben a háborúban elpusztult szőlőket újra művelés alá veszik.
A város viharos története kihatott a szőlőtermesztésre is. 1532-ben Szulejmán a Jurisich-vár ostrománál a szőlőhegyeken vert tanyát, és a várárkot az itt kivágott szőlővesszőkkel töltette fel.
Fotó: Kampits László - koszegINFO.com
Később Ferdinánd, majd Mária királynő is segítette a szőlősgazdákat.
A 19. században 810 kh-n termesztettek szőlőt, elsősorban fagynak ellenálló, nem kényes, és bő termést adó fajtákat, például Rajnai rizlinget, Olasz rizlinget, Traminit, Kék klevnert. Fényes Elek így írt 1836-ban: "Kőszeg szőlőhegye nagy kiterjedésű, igen jó és erős bort terem, sőt melegebb esztendőben aszúszőlőt is szűr".
A gazdagabb szőlősgazdák hauerokkal (német telepesek), azaz kapásokkal dolgoztattak. Ezek a bérmunkások gondoskodtak a szőlő megműveléséről. A kapások a vár körül telepedtek meg, innen ered a kapásházak elnevezés is.
Fotó: Kiss András - koszegINFO.com
A város töténetében a fő bevételi forrást a borkészítés jelentette sokáig. Kőszeg fénykorát ezekben az évszázadokban élte. A 19. században azonban Európa szőlőit a filoxéra-járvány elpusztította. Kőszeg borvidékét sem kímélte, így a szőlőültetvények területe alaposan lecsökkent. A legnagyobb károk az 1890-1920 években érték a vidéket.
Miután a filoxéra az 1800-as évek végén elpusztította a kőszegi szőlők jelentős részét, kénytelenek voltak a kőszegiek is a soproni "poncichter"-ek ("babtermelők") borát inni.
Érdekesség, a Poncichter szó eredete:
A "poncihter" szó egy észak-dunántúli, svábos kifejezés. Régies, tréfás megnevezése a szőlőgazdának.
A német "Bohnenzüchter" ("babtermelő") szóból ered. A "poncihter" kissé viccesen a szőlőtermelők tevékenységére utal, vagyis arra, hogy hogy a tőkék között babot termesztettek. A szó használata a 19-20. századforduló környékén jelent meg. Kőszegen is találkozhatunk vele. A filoxéra-vész idején a megcsappant kőszegi borok pótlására soproni borok kerültek oda, ekkor kezdték el használni a kőszegi szőlőgazdák magukra is a poncichter kifejezést.
Fotó: Kiss András - koszegINFO.com
A betegség levonulása után a gazdák új oltványokat telepítettek, ám mire ezek a tőkék elöregedtek, az itt élők inkább az iparban kerestek boldogulást. A második világháború idején is tovább csökkent a bortermelő terület. Az 1946-os (német) kitelepítések nyomán pedig egyre kevesebb szőlőhöz értő polgár maradt, ők elsősorban a kapások leszármazottai voltak.
Az újabb fellendülést az 1980-as évek hozták el. Ekkor telepítettek be egy nagyobb területet szőlővel. Az első palackozott, címkézett kőszegi borok 1989-ben jelentek meg.
1991-ben pedig megalakult a Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezete. A privatizációt követően az új generáció több hektár új szőlőterület telepített, így mára mintegy 150 ha a szőlőtermelő terület nagysága, ahol főleg kékfrankost, zweigeltet és blauburgert termelnek.
Szőlő Jövésnek Könyve
A Kőszegi Városi Tanács 1740-ben írta be először az erre a célra készített bőrkötésű nagy könyvbe, hogy Szent György napján milyen volt a szőlők hajtása. Innentől hagyománnyá vált a bejegyzés, amely a szöveges leírás mellett rajzon is bemutatja a vesszőket, rügyeket. Az eredeti nagyságban készült képeket kezdetben ceruzával, majd vízfestékkel készítették. A könyv bejegyzésére vonatkozó utasításokat a mai napig szigorúan betartják.
A sok éves dokumentáció arra is jó, hogy a rügyek összehasonlításából próbálják meg megjövendölni, hogy milyen termés várható arra az évre.
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com
Kőszegi Szüret
Időpont: 2016 szeptember 22-25.
Részletes Program:
Fotó: Kiss András - koszegINFO.com
A kőszegi borászkodás régi hagyományait a mai generációk is szívesen követik. A tavaszi szezont a szőlősgazdák a friss rügyek bemutatásával kezdik, ekkor örökítik meg a Szőlő Jövésnek Könyvébe az adott év szőlővesszőit és első rügyeit.
A szüreti időszakot pedig fesztivállal köszöntik. Ez Kőszeg város legtöbb embert megmozgató rendezvénye, a Kőszegi szüret és a hozzá kapcsolódó Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó. A négy napos rendezvényt minden év szeptemberének utolsó hétvégéjén tartják. Ilyenkor megmozdul az egész település, civilek, szervezetek, iskolák vesznek részt fellépőként is a programokban.
A fesztivál állandó elemei közé tartozik a péntek esti fúvósszerenád, a szombati felvonulás és fúvós show, a vasárnapi koncertek és gyerekprogramok.
A rendezvényen dől el, hogy kinek a bora érdemli meg a Város Bora címet. Ezt a város képviselőtestülete dönti el, a nyertes pedig a város egyik jelképe lesz egy éven át.
Szintén itt dől el, hogy ki lesz az év Borkirálynője, aki a címmel együtt egy évre hivatalos közszereplő is lesz.
A mulatság egyik fő attrakciója 1963 óta a Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó.
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com
A legnagyobb látványosság pedig a mintegy ezer maskarás résztvevővel megrendezendő szüreti felvonulás lesz, ahol a legötletesebb felvonulókat díjazzák is.
A kísérő programokban gondoltak minden korosztályra, lesz vidámpark, kirakodóvásár, koncertek (pl. Balkan Fanatik, Ocho Macho), táncbemutatók, mazsorettek, japán dobosok, bordalolás és persze gasztronómiai finomságok is. A borok mellett pedig az idei év egyik újdonsága, a Kőszegi Sör is megkóstolható.
Fotó: Vadász Péter - koszegINFO.com
Kőszeg Város Bora választás
A borvidék egyik kiemelkedő elismerése a Város Bora, melyet a szüreti fesztivál keretében választanak meg. A zsűrizést a város képviselőtestülete végzi. Ők döntik el, hogy abban az évben melyik bor a legjobb ízű, legszebb színű. A nyertes nedű egy éven át a város egyik jelképe lesz. Idén 4 borászat 8 bora versenyez a címért.
A város vezetése a pályázattal szeretné segíteni a szőlőtermesztési és borászati hagyományok ápolását, a kőszegi bor hírnevének öregbítését, a város nevéhez kapcsolható termék népszerűsítését. Emellett a nyertes bort kínálják az ünnepi alkalmakon és a nemzetközi kapcsolatok reprezentatív ajándékai között is szerepel. A győztes gazda borértékesítésének és bormarketingjének is segítenek.
A győztes bor egy évig viselheti A Város Bora címet, és a város természetesen egy jelentős tételt is megvásárol a borból, hogy azt hivatalos alkalmakkor kínálhassa.
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com
A legnagyobb kőszegi borászatok:
Fotó: Kampits László - koszegINFO.com
Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezete
Fotó: Kampits László - koszegINFO.com
Kőszegi Borút
A helyi borászok összefogásának köszönhetően alakult meg a Kőszegi borút 2004-ben. Céljuk a város és környékén található szőlőterületek, pincék és az itt termelt bor bemutatása.
Útvonal: Kőszeg - Cák - Velem - Bozsok - Felsőcsatár - Vaskeresztes.
A borúton érdemes megnézni például Bozsok szépséges kastélyát is, vagy a Cákon látható műemléki védelem alatt álló zsúpfedeles pincesort, és érdemes felmenni Velemben a hegytetőre, az ott álló Szent Vid-kápolnához.
Kőszegen, a központban található a Kőszegi Borok Háza, ahol bemutatják a kőszegi borkultúrát, a helyi szőlő- és bortörténetet, és persze megkóstolhatók a borút tagjainak borkínálata is.
Fotó: Kampits László - koszegINFO.com
Kőszegi szőlőfajták
A kőszegi borvidéken elsősorban a vörösbor termelés a jellemző, ez többek között az itteni sajátos éghajlatnak köszönhető. A legelterjedtebb fajták a kékfrankos, a blauburger, zweigelt és a merlot.
Kékfrankos: a jellegzetesen magyar vörösbor alapja. A Magyarországon található domb és hegyvidéki borvidékek közül ezen a vidéken vannak a legnagyobb Kékfrankos ültetvények.
Zweigelt: a vörösborszőlő-fajta osztrák eredetű, a múlt század elején a kékfrankos és a Szent Lőrinc fajták kereszteződésével jött elő.
Blauburger: a harmadik jellemző szőlőfajta Ausztriában, onnan került hozzánk.
Merlot: francia eredetű, nálunk több borvidéken, így a Soproni, Egri, Hajós-Bajai, Villányi és a Dél-Balatoni borvidéken is megtalálható.
Fotó: Kampits László - koszegINFO.com
Kőszegi Borkirálynő választás
A kőszegi szüreti fesztivál egyik kiemelt eseménye a Borkirálynő választás. A címet alaposan ki kell érdemelni. A jelöltnek sok mindenhez kell értenie, a jó megjelenés mellett bizonyítania kell, hogy ért a borokhoz és a szőlőműveléshez is. Az évente meghirdetett pályázaton a jelentkezőket a zsűri szakmai és mókás, szórakoztató feladatokkal vizsgáztatja.
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com
A mostani fesztiválon 17. alkalommal rendezik meg a Borkirálynő választást, melyen idén három lány közül kerül ki az új királynő. A pályázó olyan 18 éves helyi, vagy Kőszeg környéki hölgy lehet, aki vállalja az izgalmas megmérettetést, és a győzelem esetén egy éven át képviseli a város borászati hagyományait. Fontos tudni, hogy ez a megmérettetés nem szépségverseny, hanem a rátermettséget, elhivatottságot, a város és az itteni bor iránti elkötelezettséget vizsgálja.
A királynők hagyományosan „megöröklik” a díszes királynői ruhát, míg a koronát mindenki megtarthatja.
A királynő az egy éves feladatát már azonnal megkezdi, hiszen a hintón ő vonul be a jelmezes szüreti felvonulás elején. A későbbiekben pedig ott lesz minden városi, vagy kőszegi bort bemutató rendezvényen. Az év elteltével pedig lehetőséget kap, hogy beléphessen a Kőszegi Borbarát Hölgyek közé.
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com
Kőszegi Borbarát Hölgyek Egyesülete
Az egyesületet 1999-ben alakította meg 28 hölgy, akik mind lelkes hívei a kőszegi szőlészetnek, borászatnak. Céljuk a kulturált borfogyasztás népszerűsítése, összekötve a gasztronómiával. Szeretnék a kőszegi borokat megismertetni, azokat hazánkban és külföldön képviselni, a hagyományokat ápolni és hozzájuk fűződő programokat szervezni. Többek között ők szervezik a Borkirálynő választást, a borbált és a bormester választást is.
Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó
A kőszegi őszi programok kiemelkedő rendezvénye az 1903 óta megrendezett kőszegi szüreti ünnepség, melynek egyik fő attrakciója a nemzetközi fúvószenei találkozó, ahol 8 fúvószenekar is fellép.
A szüreti fesztiválnak 1973 óta része a Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó is. Ennek fő szervezője és résztvevője a Kőszeg Város Fúvószenekara, mely az idén júniusban ünnepelte 150 éves évfordulóját. A születésnapon rendezett ünnepségsorozaton a városi fúvósok mellett 23 vendégzenekar is fellépett, több mint ezer fúvószenész, nyolc országból köszöntötte a kőszegi muzsikusokat.
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com
Az idei fúvós találkozó az 1996-os Európai Fúvószenekari Fesztivál mintájára szerveződik. Pénteken fúvósszerenád lesz a Fő téren, szombaton zenés fogadás a Jézus Szíve Templom előtt, és a fúvószene délidőben, illetve szombaton a délutáni térzenén és az esti fúvós show-ban is hallható lesz. A rendezvénysorozatukat a vasárnapi búcsú térzenével zárják. A szüreti karnevál jelmezes felvonulóit pedig szintén a fúvószenekarok vezetik fel.
A fúvóstalálkozón 8 zenekar vesz részt, köztük két osztrák vendég (Steinberg, Mannesdorf) zenekar. A díszvendégek a Steinbergiek (Tirol), illetve a budapesti Rázene Fúvószenekar lesz, ők most lépnek fel először Kőszegen. A rendezvény rendszeres résztvevői a "szomszédok": Csepreg, Szombathely, Szentgotthárd muzsikusai.
A szombat esti show-ban a Steinbergiek, a Rázene, és a kőszegi fúvósok adnak műsort. Idén egy különleges meglepetéssel készülnek, nagy kihívás lesz számukra az Omega-koncert, amelyben többek között a híres Omega-együttes dalai szólalnak meg fúvószenekarra hangszerelve. Az átdolgozást Szilágyi Miklós karnagy úr készítette. A fúvós show-t a Károly Róbert téri nagy sátorban lehet megnézni.
Fotó: Ohr Tibor - koszegINFO.com