Érdekességek az 1532-es török csatáról, Kőszegről, valamint az tizedik Ostromnapokról
Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a korabeli Kőszegről, az 1532-es török csatáról, “műhelytitkokat” tudtunk meg az Ostromnapok főszervezőjétől, valamint érdekességeket az ide Ostromhétvégéről.
Kőszeg
A vár-városnak komoly szerepe volt a régmúlt időkben is. Ezt bizonyítja, hogy már 1328-ban királyi város címet kapott. III. Frigyes német-római császár elfoglalta Kőszeget, majd 1446-ban a városnak adományozta a ma is használatos címerét és ettől kezdve a város 1647-ig Alsó-Ausztria részeként Habsburg fennhatóság alatt állt. Talán kevesen tudják, de Kőszeget sokáig német nevén, Güns-nek hívták .1648-ban szabad királyi városi rangja lett.
Egyik leghíresebb eseménye a horvát Jurisics Miklós várkapitány nevéhez fűződik. 1532-ben ő volt az, aki egy szűk kis csapattal megvédte Kőszeget a törököktől és meggátolta, hogy azok elfoglalják Bécset.
A sikeres helytállás hírnevet hozott, az fellendítette a gazdaságot és mivel a háborúk a későbbiekben megkímélték Kőszeget, így műemlékei is sértetlenül megmaradtak.
A város mai lakosai a régen itt élt magyarok, németek, a török támadás után betelepült horvátok és az idetelepült svábok utódai.
Jurisics Miklós (1490 – 1544)
A kőszegi hősként ismert főnemes egy tekintélyes horvát család tagja volt. 1524-ben a bécsi országgyűlésen a felsőházban foglalt helyet. I. Ferdinánd több alkalommal bízta meg politikai és diplomáciai feladatokkal. 1526 után szlavón és alsó-ausztriai főkapitányi címet kapott.
1530 májusában I. Ferdinánd Lamberg Józsefet és Jurisicsot követségbe küldte Konstantinápolyba, azzal, hogy kössenek fegyverszünet és békét.
Októberben érkeztek meg, de a tárgyalás sikertelen volt, a szultán elutasította és letartóztatta őket. Végül decemberben szabadultak.
Mikor 1532-ben Szulejmán seregével Bécs ellen indult, Kőszeget is megostromolták. A várkaptány maroknyi csapatával végül sikeresen megvédte a várat.
Érdemeiért Jurisicsot a császár 1533-ban kőszegi előnévvel bárói rangra emelte, tanácsosi címmel és kamarási ranggal tüntette ki, 1537-ben pedig Kőszeg várát és városát valamennyi jövedelmével együtt neki adományozta. 1538-ban nyerte el a krajnai rendiséget és ugyanakkor nevezték ki ottani kormányzóvá is. 1544. január 30. előtt kevéssel halhatott meg.
Érdekességek a török ostromról
1529-ben I. Szulejmán szultán Bécs felé vonulva feldúlta a környéket. Ekkor I. Ferdinánd császár elrendelte, hogy Kőszeg úrbéri tartozását a falak erősítésére fordítsák.1532. augusztus elején öt napon át vonultak a török seregek Kőszegre.
A Szulejmán vezette sereg a világ legerősebb katonasága volt akkoriban. A 150 000 főből kb. 60 ezer indult a város ellen. Velük szemben állt Jurisics pár száz főből álló csapata és a várba menekült hétszáz jobbágy. A falak között talált menedéket 1800 asszony és 2300 gyerek is. A várkapitány összes pénzén lőport, lőszert vásárolt és igyekezett a pórnépet felkészíteni a harcra. Az osztrák, császári segeregektől is kért segítséget, de nem kapott.
Az élelmiszergondokat enyhítette, hogy a várba menekülő jobbágyok nagy mennyiségű csépeletlen gabonát vittek magukkal, így az jó utánpótlást jelentett a védőknek is.
A kapitány az ostrom előtt még levelet írt az osztrák főhercegnek: „Én e gyönge várost védeni merészeltem a hatalmas ellenség ellen. Nem mintha azt megtartani remélném, de hogy az ellenséget egy ideig feltartóztatva, időt nyerjenek a keresztény fejedelmek seregeik összegyűjtésére, saját életem kockáztatásával. ”
Az ostrom húsz napja alatt a törökök tizenkilencszer indítottak támadást, közben a falakat is aláaknázták, és egyszer sikerült is egy részen felrobbantani azt.
Érdekesség volt, hogy ebben a csatározásban alkalmazták először várostromoknál az aknaharcot. Jurisics érdeme volt, hogy néhány aknát, a kevéssé képzett védőkkel meg tudott semmisíteni.
1532 Augusztus 30-án ért véget a csatározás, a várat nem tudták bevenni a törökök, de annak jelképes átadása után továbbindultak Bécs felé. A késlekedésük elég időt biztosított a keresztény zsoldoshadseregnek, hogy felkészülhessenek az ütközetre.
A kőszegiek hősies kiállása mellett sokat segített, hogy korábban alaposan megerősítették a védműveket, és az időjárás is esős volt, ami a törököknek nem kedvezett.
A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombon vert tanyát, onnan követte a csatát. Innen kapta nevét a hely, melyet ma Szultán-dombnak hívnak és egy kilátó van a tetején.
Azt tartják, hogy Ibrahim pasa sátra a mai Petőfi téren, a Szent-Lénárd-kápolna helyén állt.
Napjainkban úgy vélik, hogy Szulejmán nem véletlenül időzött Kőszegnél. Mikor értesült arról, hogy Ferdinánd és Károly német császár Bécs alatt jelentős erőket von össze, a szultán időt akart nyerni, hogy felkészülhessen, illetve, hogy keletebbre csalja a rá várakozó osztrák-német csapatokat. A Habsburgok pedig – bár tudták, hogy Kőszeg komoly gondokkal küzd, és bár Jurisics többször kért tőlük segítséget – nem mozdultak, és minden energiájukat, fegyverüket Bécs megvédésére tartalékolták. A kőszegi csatával pedig ők is időt nyertek a felkészülésre.
A török harci módszer
A törökök négy ponton helyeztek el ágyúkat a vár körül, ebből nyolc a szőlőhegyekről célzott a várra. Nagyobb faltörő ágyúkat nem hoztak, mert a szűk, gyenge utakon nem lehetett őket szállítani, és azokat a Bécs elleni harcra tartogatták.
Először a falakat rombolták a roham előtt, no meg pszichológiai hadviselés is volt ez részükről. Szerencsére azonban csak a kisebb védművek sérültek. Nem sikerült a törököknek a tüzes nyilakkal és golyókkal felgyújtaniuk a fával fedett házakat sem.
Az első roham alkalmával létrákat állítottak a falakhoz, ám ezt a támadást a védők visszaverték.
A következő lépésben aknamunkálatok kezdődtek. A védők viszont ellen aknákat ástak és sikerült tönkretenniük a török aknászok munkáját. Csak egy helyen tudtak a törökök robbantani, ekkor egy 18–30 m-es falrész leomlott. A védők viszont erős tüzet nyitottak a rohamozókra, akik végül visszavonultak.
A törökök a végső csapásnak szánt ostromhoz hatalmas szálfákat vittek a falakhoz, és a várfalnál magasabb ostromtornyot építettek. Innen akartak tüzelni a várba. Ám egy védő egyik este kisurrant és felgyújtotta az egyik tornyot, a tüzet végül sikerült az ellenségnek eloltani.
Augusztus 27-én a szultán parancsot adott az általános támadásra. Másnap szintén ostromolták a várat és sikerült a szultán zászlaját kitűzni, ám a védők visszaszorították őket.
Augusztus 28-án Jurisics utolsó alkalommal írt segítségkérő levelet a főhercegnek. Ebben tudatta, hogy már csak három mázsa lőporuk van és a védők fele meghalt a harcokban. Mint írta, tudja, hogy nem fog segítség érkezni, de az vigasztalja, hogy dicső hősi halált fog halni.
Az utolsó roham végül elmaradt. A szultán ajánlatott tett a várkapitánynak, hogy a vár a védőké maradhat, ha a török kitűzheti a zászlóját. Jurisicsnak nem volt választása, romossá vált a vár, nem volt lőszer és csak 200 embere maradt életben, elfogadta tehát a kompromisszumot.
Így 1532. augusztus 29-én 11 órakor a török sereg elvonult a városból.
Ennek emlékére minden nap 11 órakor is meghúzzák a harangokat Kőszegen.
10. Félhold és Telihold - Kőszegi Ostromnapok 2016
Tízedik alkalommal rendezik meg idén augusztus első hetében a Kőszegi Ostromnapokat. Az 1532-es török ostromra emlékeznek ezzel a helyiek. A rendezvényen fegyver- és viselet bemutató, vásár, játékok, koncertek mellett a leglátványosabb elem a várostrom lesz, melyet szombaton tartanak. Civilek és hagyományőrző csoportok játsszák újra a török támadást és a kőszegiek hősies helytállását.
A város ilyenkor megmutatja, hogy nem csak a régi csatában tudott összefogni, hanem a mai időszakban is összeáll egy közös eseményre. Együtt jelenítik meg I. Szulejmán török császár és Jurisics Miklós várkapitány nagy összecsapását 1532-ből, amikor Kőszeg 25 napig állt ellen a török ostromnak.
Érdemes hát Kőszegre jönni, visszarepülni az időben, részesévé válni egy kicsit a történelem egy jelentős eseményének, élvezni a nem mindennapi látványt és a hozzá kapcsolódó sok-sok programot.
Kőszegi Ostromnapok 2016: augusztus 4 - 28.
Ostromhétvége: augusztus 5-7
Helyszín: Kőszeg történelmi belvárosa, Jurisics tér, Fő tér, Jurisics vár.
A kőszegi Ostromnapok részletes programját itt találod:
Kőszegi Ostromnapok Facebook oldala:
https://www.facebook.com/KoszegiOstromnapok/
"Műhelytitkok" a várostromról
A kőszegi csata (Ostromnapok) nézői bizonyára csodálattal nézik majd a színes jelmezekbe öltözött harcias törököket és a kőszegi várvédőket. De kik is ezek a bátor legények?
Básthy Béla főszervezőt kérdeztük a „műhelytitkokról” és a rendezvényről:
A kőszegi ostromot a helyiek 2007 óta adják elő minden évben. Az itt élők saját történelmüket játsszák újra. A lakosság sokat tett azért, hogy ma ilyen látványos és korhű legyen ez a bemutató. Folyamatosan fejlesztik ruházatukat, felszerelésüket, melyek jó részét maguk, vagy családjuk segítségével állították elő. Az iparosok még ágyukat és fegyvereket is legyártottak. Sőt a darabontok egy címeres zászlót is készítettek.
A közel 200 fős török csapat magját a kőszegi önkéntes tűzoltók adják, nem véletlenül. A létramászásban kiváló lánglovagok most hasznosíthatják ezt a tudásukat. Hozzájuk csatlakoznak a környék tűzoltói, és a városi boksz-egyesület, illetve a vendég ökölvívó egyesületek tagjai. Ők remekül tudnak közelharcot vívni anélkül, hogy másokat veszélyeztetnének. Sőt néhány hagyományőrző is átáll ilyenkor a törökökhöz, hogy a védőkkel folytatott fegyverforgató jelenetekben mesteri módon mutassák be tudásukat.
A védők tábora is alaposan kibővült. Legnagyobb létszámban az itt élő helyi horvátság csatázik. Jurisics kapitányt pedig a kőszegi horvát nemzetiségi önkormányzat vezetője személyesíti meg. A védelembe bekapcsolódnak a Kőszegi Darabontok és az iparosok is.
A csatározásból nem maradhatnak ki a katonai hagyományőrző egyesületek sem, jönnek Csobánc várától, Sárvárról, Körmendről és Kapuvárró, sőt érkeznek horvátok is Gyurgyevácból. A védelemhez csatlakozik ilyenkor a városi önkormányzat néhány képviselője is.
A látványos bemutatónak persze megvan a koreográfiája. A csatát megelőző programok már felvezetik a szombati fő rendezvényt. Lesz boksz-mérkőzés, Szulejmán-séta, török támadás a vásár ellen és eskütétel is. Müezzin hangja jelzi a csata kezdetét és megszólalnak a seregek fegyverei is. A harcok után pedig lehet éjjel törököt keresni, vagy másnap kirándulni az ostromhoz kapcsolódó helyekre.
Most először kapható a Kőszegi Sör és annak csapolt változata az Ostromnapokon
Az idei Ostromnapok egy további érdekessége, hogy most előszőr fogyasztható a Kőszegi Sör a rendezvényen. 2016 április végén került bemutatásra a Kőszegi Sör Bécsi Lagere, mely egy Európában is ritka lágertípust tesz elérhetővé a minőségi sörkülönlegesség kedvelőinek. A premium minőségű kézműves sör egy könnyed, borostyán színű beszélgetős sörfajta, mely egy korábban Kőszegen gyártott sörrecept újraértelmezéséből született.
Az idei esemény egy további érdekesség, hogy az Ostromhétvége alatt. limitált mennyiségben, most előszőr a városban, csapolva is megkóstólható lesz a Kőszegi Sör.
Az érdeklődők a Tóth Pincészetben, és annak Fő téren felállított standjánál kóstolhatják meg a kézműves sörkülönlegességet.
További helyszínek, ahol a Kőszegi Sör kapható:
http://www.koszegisor.hu/ertekesitesi-helyek
Szállások Kőszegen:
http://www.koszeginfo.com/szallasok